NEDVES GABONA GAZDASÁGOS TARTÓSÍTÁS

NEDVES GABONA GAZDASÁGOS TARTÓSÍTÁS

A Számos üzemben merül fel a költségcsökkentés kérdése. Az árbevételek a terméshozamon és az azzal kapcsolatos intézkedéseken kívül alig befolyásolhatók. Az energia- és olajfogyasztás fokozódó adótartama miatt a mezőgazdasági üzemek részére a nedves gabona használata egyre érdekesebbé válik. Ha a gazdaságossági okokból emellett a változat mellett döntenek, a nedves gabona tárolásának és tartósításának kérdése illetve annak megoldása, a középpontba kerül. A takarmányozás szempontjából ismeretes, hogy a nedves gabona nem rendelkezik hátrányokkal a száraz gabonával szemben, illetve egyes esetekben bizonyos előnyökkel bír. A technológia az őrölt nedves takarmány tartósítására, világszerte kipróbált és biztos megoldást kínál. Míg, az eddig használt eljárásokhoz silókra, vagy épületekre van szükség, a tömlő esetében csak jól megközelíthető síkfelületekre van szükség, amely többnyire rendelkezésre áll. A nedves őrölt kukorica tárolásánál megtakarítható az egyre nagyobb szárítási költség, valamint a betakarítás és tárolás időben jól összehangolható. Figyelembe véve, hogy a betároláshoz szükséges silóprés még más takarmányokhoz is használható, úgy gyorsan kiderül a lehetséges költségmegtakarítások nagyságrendje.

A nedves gabona tárolása és takarmányozása nem új eljárás az állattartók számára. Jelenleg is az érdeklődés középpontjában áll. Ennek fő okai a következők: A drasztikusan emelkedő olajárak, amelyek közvetlenül a szárítási árakra hatnak, az utóbbi időben legalább 20-25 %kal megdrágították a kukorica szárítását. Az energiaárak növekedése a szárítási költségek robbanásszerű emelkedését eredményezték, aminek az AG-BAG technológiára gyakorolt hatása azonban elhanyagolható. Ennek oka az energiaköltségek magas részaránya a szárítási összköltségben.
A fogyasztók egyre nagyobb nyomása a mezőgazdasági termékek eredetigazolására vonatkozóan fokozza a mezőgazdák azon törekvését, hogy saját előállítású takarmányokat használjanak fel, és maguk tárolják olcsón. A drasztikus költségcsökkentés szükségessége növeli a kényszert a meglévő gépek és berendezések nagyobb kapacitás-kihasználására. A betakarítási idők meghosszabbíthatók, ha nedves gabonát használnak.

 Az AG-BAG fóliatömlős silózás bevezetése óta kedvező tárolási lehetőség áll rendelkezésre, amely költség szempontból minden más eddig ajánlott és gyakorlatban használt (magas siló, falközi siló, gáztömített tartályok és hasonlók) lehetőségekkel szemben feltétlen megfontolandó. A fő ok a gyorsan amortizált és környezetbarát technológia rugalmassága és használhatósága, majdnem minden mezőgazdasági termékre vonatkozóan.

MILYEN TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁST AJÁNLUNK A NEDVES KUKORICA TÁROLÁSÁRA

A cég ajánlásai azon a célkitűzésen alapulnak, hogy csekély mértékű beruházás mellett maximális rugalmasságot nyerjenek. Mivel a nagy darálók bérvállalkozókon keresztül történő rendelkezésre állása gyakran korlátozott, és a tárolási kérdést szintén tisztázni kell, a kb. 1000 tonnás éves szükségletből kezdődően a saját technika beszerzése kifizetődő. Ez egy Profi 600 típusú darálóból és eg G 6000 Europe gépekből áll.

ADALÉKOK A NEDVES KUKORICA KONZERVÁLÁSÁHOZ

A silóadalékok nedves kukorica termékekhez történő alkalmazásáról számos tapasztalat áll rendelkezésre. A kémiai szerek (propionsav, stb.) alkalmazása mindenekelőtt a nedves kukorica szabadban való tárolásánál szükséges (levegőtől való lezárás nélkül). Csekély mennyiségek légmentes rendszerek esetén is tovább növelhetik a biztonságot. A fóliatömlőben, mint a falközi silóban is a tejsavbaktériumok a legjobban beváltak, feltételezve, hogy a nedves gabona minimális nedvességtartalommal rendelkezik. A betárolás után egy intenzív tejsavas erjedés zajlik le, amely stabil nedves gabonaszilást eredményez. Erre vonatkozóan különböző irodalom tőlünk kérhető.

Az aerob stabilitás problémája alapvetően azáltal oldható meg, hogy a silóméretet a naponta tervezett kivételi mennyiséghez méretezik. Itt a tömlő számos előnnyel rendelkezik, amelyet megfelelő tömlőátmérő (1,8 m-től 3,00 m-ig) megválasztása révén kell kihasználni. A silózó adalékok is többé vagy kevésbé javíthatják az aerob stabilitást.

A Profi 600 daráló az említett rosták esetében 10-15 t/h ill. nagyobb szemcseméreteknél 25-30 t/h tömegteljesítménnyel számolhatunk, ha 120-130 kW-teljesítményű traktorral üzemeltetjük. A töltésnél ajánlható présnyomás 30 bar és az elérhető térfogattömeg átlagosan 780kg/m3-ben jelölhető meg. A betárolás produktív teljesítményét a darálási tömegáram határolja be, ezért a kb. 60 t/h-ás töltési teljesítmény eléréséhez egy 8 órás műszaknapra vetítve mintegy 250-300 tonna dara előkészítése javasolható. Jó szervezéssel két fóliahenger megtöltésével számolhatunk műszakonként, ami kb. 480 t dara betárolását, jelentheti. Termelékenységét tekintve ez több mint a duplája egy nagy gabonaszárító, tároló telep átlagos napi üzemi teljesítményének. A hazai gyakorlat szerint az erjesztett kukoricadara felhasználása sertéseknél és tejtermelő tehenészetekben a napi abrakszükséglet 35-45 %-át is képezheti. A takarmány még az erjesztés 120. napján is kifogástalan minőségű volt, ami egyben annak jó stabilitására utal, és emellett kedvezően alakul az így tartósított kukorica táplálóanyagainak emészthetősége is. Bár a fóliahengeres technológiával az anaerob körülmények ennek a takarmánynak az esetében is gyorsabban teremthetők meg, mint a falközi silókban de a kukorica nedvességtartalma ebben az esetben se legyen lényegesen kisebb 30-32%-nál, mert az csökkenti a szilázs stabilitását, ami kisebb napi felhasználás esetén-főleg a meleg nyári napokon- utóerjedést és ebből következően táplálóanyag-veszteséget eredményezhet. A kielégítő stabilitáshoz 1,0%-ot meghaladó szervessav-mennyiségre -elsősorban tejsavra- van szükség, amire viszont csak akkor számíthatunk, ha a kukorica nedvességtartalma a silózás idején 28-34% körül alakul. Igy a 22-25% nedvességtartalmú szemes kukoricából is jó minőségű szilázs készíthető, azonban annak stabilitása gyengébb lesz.

GYÁRI CUKORRÉPASZELET

AD LIBITUM KOCÁKNAK